A bogolan

Szerző: 
Gyurácz Andrea
magyar

Mali „sárból készült szövete,”  a bogolan

 

Bambarául, a Maliban használt leggyakoribb nyelven, a bogolan vagy bogolanfini szó „sárból készültet” jelent. A bogolan az egyik egyedülálló, és szokatlan afrikai textília, amely alapvetően a szub-szaharai nyugat-afrikai országokra, elsősorban azonban Malihoz és a Niger folyó parti államokhoz, de legismertebb formájában a bambara törzshöz kötődik.

A bogolant évszázadok óta készítik és használják Nyugat-Afrikában, elsősorban Maliban és Burkina Faso-ban. Az 1980-as évek óta újra virágkorát éli, nemcsak ruházati, hanem lakásdíszítő textíliák formájában is. Előszeretettel hordják a bamara, dogon, bobo és senufo törzsek tagjai, mindegyik a saját díszítőelemeit használva. Korábban a bogolant kizárólag nők készítették, akik a technikát és a mintákat az anyjuktól és idősebb nőrokonaiktól tanulták meg. Elkészítése nemcsak technikai tudást, hanem az egyes minták ismeretét is igényli. Manapság a szövés férfi munka lett, csak a festés maradt részben a nők dolga. A legújabb bogolan készítők a fiatal férfiak közül kerülnek már ki.

„A bogolan szó szerint Mali földjéből, erdeiből, folyójából és napsütéséből készül” jelentette ki a segoui Group Bogolan Ksobane vezetője, amikor körbevezetett minket a csoport Segouban álló galériájában és műhelyében.

A bogolant keskeny, kézzel szövött, 15 centi széles csíkokból varrják össze, hogy elérjék a szükséges szélességét. Ezt követően festik meg valamilyen alapszínre (vörös, sárga, barna, kheki), majd díszítik mindenféle szimbólummal. A színezőanyag gyártása és a minták felvitele, megfestése többnyire a nők feladata, akik ezt többéves tanulást követően végezhetik önállóan. Kizárólag természetes alapanyagú színezéket használnak, melyet egy speciális fa kérgéből főznek ki (vörös) illetve egy másfajta fa (n’gallama) szárított és porított levelének (sárga) vagy gyökerének beáztatásából nyernek.

A festett anyagot a napon szárítják meg. A színezést követően egy ecset, vagy bambusz ágacska, madártoll segítségével festik rá a közel egy évig, cserépedényekben erjesztett, vasban gazdag iszappal a szimbólumokat, szabad kézzel, vagy pedig valamilyen minta használatával, úgy, hogy többször, több rétegben körberajzolják. Az iszapot a Niger folyóból hozzák. Az iszap oxidálódik a természetes alapfestéssel, és miután kimossák az anyagból, tömör, tartós, kimoshatatlan fekete színnel festi meg a ráfestett mintázatot az anyagon. A motívumok sokszor kulturális jelentést tartalmaznak: történelmi eseményeket, a bambarák egyik fontos állatát, a krokodilt, mitológiai tárgyakat, a harcosokat csatára hívó dobot szimbolizáljál.

A tradicionális bogolan általában kontrasztos kétszínű (sárga-fekete), tudnak fehér színt vinni bele egy szappan-sheavaj-klór keverékkel; bordó színt egy afrikai fafajta kérgéből, és barnát a szentjánoskenyérfa leveléből. De az alapfestést teljesen ki tudják mosni az anyagból és ilyenkor helyreállítják az eredeti fehér(es), krémszínű alapszínt, melyen megmarad a fekete festés.

A bogolanból készült ruhát tradicionálisan a vadászok viselték, a környezet színeihez igazodó mintázatuk nemcsak a rejtőzést tette lehetővé, de a hiedelem szerint védelmet adott, és rögtön nyilvánvalóvá tette a foglalkozásukat. A bogolan ugyancsak jelen volt a nők fontos életállomásain: bogolánba burkolóznak a lányok a felnőtté válási szertartást (női körülmetélés) és rögtön a gyerekszülést követően. A hitük szerint a bogolán ilyenkor megvédte őket a gonosz szellemektől.

A mai bogolanok elvesztették már szimbolikus jellegüket, nagyrészt dekorációs célokra használják őket. Az utóbbi két évtizedben a bogolan a mali identitástudat fontos része lett, gyakran feltűnik kormányrendezvényeken, hivatalos publikációkban. A helyi kultúrával, a nemzeti örökség eszméjével azonosítják. A gyártási technológia sokat egyszerűsödött a 2000-es évek elején, és megindult a turisták számára a tömegtermelés. A 2012-es katonai puccs és az azóta fennálló biztonsági kockázat megszüntette a turizmust, és ezzel komoly problémákat okozott a bogolan gyártóknak is. A bogolan mintákat a már elhunyt mali divattervező, Chris Syedou vezette be a divat világába egyik kollekciójában, melyet a Párizsi Divathétre tervezett.

Amikor segoui bogolan készítő műhelyben egy kis pszichológiai felmérésben is részt vehettünk. Vezetőnk megmutatta a különböző mintákat, kaptunk egy kis sárgára színezett anyagdarabot, ecsetet és azt a feladatot, hogy az adott mintákból a nekünk tetszők közül hármat válasszunk ki és fessük fel a textilre. A felfestés sorendje pedig kiadja majd, hogy mi a fontos a számunkra az életben.

Nekem a család, a kaland és a biztonság jött ki …

 

Budapest, 2018. augusztus 21.